A tejút koherens (és természetesen szép) zöld-barna-szürke-kék világából rendszeres határozottsággal emelkednek ki a fekete-vörös színpárral hangsúlyozott lényegpontok:
***************************************************************************
***************************************************************************
***************************************************************************
***************************************************************************
A feketékkel-vörösökkel Szűz Mária kékje tart egyensúlyt, ami nem véletlen, hiszen a legszebb álmában Buñuel imádta Szűz Máriát:
"Valamivel később jött egy másik álmom, ami kicsit még jobban megindít. Ebben látom Szűz Máriát, gyengéden ragyog és a karjait felém nyújtja. Jelenléte nagyon erős, ez kétségkívül valóság. Beszél hozzám - hozzám, a hitetlenhez - végtelen gyengédséggel és Schubert zenéjében fürdik. (Próbáltam ezt visszaadni A tejútban, de ott egyszerűen nincs meg benne az az erő és meggyőzőképesség, ami az eredetiben megvan.) Szemeim tele könnyel, letérdelek és hirtelen érzem, ahogy elönt az élénk és legyőzhetetlen hit. Amikor felébredek, a szívem zakatol és hallom, ahogy a hangom azt mondja: Igen! Igen! Szűz Mária, igen, hiszek! Beletelik néhány percbe, amíg megnyugszom."
***************************************************************************
***************************************************************************
***************************************************************************
***************************************************************************
Huszárik Zoltán Csontváry c. filmjében kiválóan "rekonstruálta" a híres festő képeit:
